Falkép

A besenyői és a gelencei Szent László-legenda falképeinek felfedezésével, majd később más székelyföldi freskósorozatok feltárásával és rajzokon való közzétételével a két kutató hatalmas érdeklődést keltett. Besenyőn a templomhajó északi hosszfalán a legenda teljes képsorát sikerült napvilágra hozni, az alatta megfestett más témájú képekkel együtt.

A besenyői kutatás ezen kívül még egy Szent László-legendasorozatot talált a diadalív nyugati falán. A két ciklus különböző időben készült, az első a 14. században, az utóbbi valószínűleg jóval később. Huszkáék távozása után, a templom épületén végzett későbbi beavatkozások során a falképek nagy része megsemmisült, csak Huszka másolatai maradtak fenn. Ma csak kisebb részletek láthatóak az északi hajófalon: a legenda kivonulás-jelenetének töredéke (lovas alakok), valamint alatta egy Szent Mihály-ábrázolás.

Természeti érték

Sepsibesenyőt, a Besenyő-patak menti falucskát, a Bodoki-hegység nyúlványai övezik a színek minden árnyalatában: a kopasz mészkőcsúcsok ezüstként ragyognak, az erdős hegységek kék és lila palástban pompáznak, a legtávolabbi csúcsok pedig az éggel összeolvadó azúrszínben mosódnak el. A Bodoki- és Baróti-hegység Natura 2000-es terület (ROSPA0082) közösségi jelentőségű élőhelyek és vadon élő állat-, illetve növényfajok fennmaradását biztosítja.

Nagy részét lombhullató erdő borítja, leginkább bükk. Ugyanakkor legelőket, kaszálókat is magában foglal, amelyek helyenként váltakoznak az erdőfoltokkal, ideális élőhelyet biztosítva a madarak számára. A különleges madárvédelmi területet 21 madárfaj érdekében jelölték ki. Fontos populációit figyelhetjük itt meg a ragadozó madarak közül például a darázsölyvnek (Pernis apivorus), illetve a békászó sasnak (Aquila pomarina), amelyek a rétekkel szomszédos erdőkben fészkelnek. Az utóbbi ritka, veszélyeztetett faj, világállományának 22%-a Romániában költ, legnagyobb része Erdélyben. A bükkösök madara a hamvas küllő (Picus canus), a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos), a fekete harkály (Dryocopus martius) és az uráli bagoly (Strix uralensis) is, öreg, odvas fákban költenek. Az erdőkkel határos vizes élőhelyeken tápláléka után kutatva láthatjuk az erdőkben fészkelő nagyon ritka fekete gólyát (Ciconia nigra), és hallhatjuk a jellegzetes énekű harist (Crex crex), nedves rétek és kaszálók fészkelő madarát. Az emberi hatások közül, amelyek az élőhelyet érinthetik, leginkább a fakitermelés és az ezzel járó holt fa eltávolítása a számottevő, a legelők átalakítása mezőgazdasági területekké és a vizes élőhelyek eltűnése. A terület megközelíthető és látogatható a faluból több irányban is, ahogy a DC36 főútról betérünk. 2017 nyarán Románia első csillagoségbolt-parkját szeretnék létrehozni a területen. Itt 8-10 helyszín megfelel a megfigyelésekhez, mivel nincs fényszennyezés, természetesen látszik az éjszakai égbolt, így a látogatóknak lehetőségük lesz csillagászati túrákon részt venni.