Örökség, ami összeköt – Szent László emlékezete Közép-Európában – EFOP-5.2.2-17-2017-00133
A projekt célja kulturális civil szervezetek, önkormányzatok és intézmények között a hálózati együttműködés erősítése, a közép-európai kulturális örökségünk megóvása és ápolása, valamint a tapasztalatcsere erősítése érdekében. Mindezt Szent László király öröksége köré építve, akinek mind a személye, mind az öröksége és emlékezete összeköti Közép-Európa országait és a Kárpát-medence magyar közösségeit.
Az Örökség, ami összeköt – Szent László emlékezete Közép-Európában projekt az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretén belül az Emberi Erőforrások Minisztériuma EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság által meghirdetett EFOP-5.2.2-17 Transznacionális együttműködések című felhívás támogatott projektje.
Útvonaltervező
Állítsd össze az útvonalat kívánságaid szerint, majd barangold be helyszíneinket kényedre-kedvedre.

Első okleveles említése 1067 köré tehető. A 13–14. században a Szentemágocs nembeli Olaszi (Szabolcsi) család, utána a Hegyaljáról származó Fügedi, majd később, Mátyás király adománya révén, az 1480-as évekig az Upori család birtokához tartozott. A szabolcsi vár alatt álló, ma református templom egésze lapos úgynevezett (bodrog-)szentesi kőből épült – egyetlenként a megyében. A templom már a 11. század végén állt, erre a Szabolcs városában 1092-ben I. (Szent) László király elnökletével megtartott „szent zsinat” a bizonyíték, ahova az ország főpapjai, előkelői is elkísérték a királyt. Itt többek között előírták a szentmisén való részvételt, büntetést róttak ki azokra, akik a pogányok szertartása szerint forrásoknál áldoznak, vagy áldozati ajándékot ajánlanak fel fák, források és kövek mellett, valamint védelmükbe vették a női becsületet és a házasság fölbonthatatlanságát.