Falkép
Az 1860-as évek első felében a Székelyföld nagy kutatója, Orbán Balázs (1829–1890) Bibarcfalván is járt, és a templomban a mészréteg alól felsejlő freskókat észlelt. A templomnak, mint írja, „Belső falait igen szép fresco-festmények boríták, melyeket vastag mészréteg fed. Egyik épebb szögletéről ezt eltávolítván /…/ festett alakokat, fehér és verhenyős lovon ülő lovagokat ismerhettem fel, miből azt következtettem, hogy ott Szent János jelenése IV-ik könyvében leírt jelenet volt festve”.
Vagyis – ahogyan Orbán Balázs gondolta – az apokalipszis lovasait festhették meg a régi mesterek, és az ő alakjukat takarhatták el valamikor a bibarcfalviak. Néhány évtizeddel később, 1882 és 1884 között viszont Huszka József (1854–1934) teljesen feltárta a templomhajó északi hosszfalán húzódó falképsorozatot, felszínre hozva az egyik legérdekesebb Szent László-legenda ábrázolást. Huszka távozása után a falképeket visszameszelték, és csak közel száz év után tárta fel újra Vigh István festőművész. A falképkompozíció, amely a 15. században készült, a Szent László-história kivonulás, ütközet, üldözés, párviadal és lefejezés jeleneteit ábrázolta, amelyek közül a templomépület többszöri átalakítása során csak a kivonulás egy része, az ütközet és üldözés épebb, majd a nagyon hiányos két utolsó jelenet maradt reánk. A festett kompozíció rendkívül ritka, az eddig ismert legendaábrázolások közül még csak Csíkszentmihály és a szlovákiai Gutor falu templomában láthatunk ilyent: a jelenetek nem egy folyamatos képsort alkotnak, hanem mint a középkori festett kódexek szerkesztésénél szokták alkalmazni, a széles ornamentális keretdísszel elválasztott jeleneteket egymás mellett és egymás alatt festették meg.
A templom előterében áll az osztrák hatalom elleni Makk-féle összeesküvés (1852) három helybeli áldozata, Bartalis Ferenc, Bertalan László és Benedek Dániel emlékműve.
Természeti érték
Az Erdővidéknek nevezett térségben elterülő Bibarcfalva az utóvulkáni tevékenységeknek köszönhetően számos borvízforrással (ásványvízforrással) és üde, nedves élőhellyel büszkélkedő falu. Az őt övező erdők 2007 óta részét képezik a Bodok-Barót hegység Natura 2000 területnek (ROSPA0082), mely terület különleges madárvédelmi jelentőséggel bír. A térségben fészkelő két legfontosabb faj a fekete gólya (Ciconia nigra) és a darázsölyv (Pernis apivorus), de rajtuk kívül a falvat átszelő Barót-patak medrének homokos oldalába gyurgyalagok (Merops apiaster) is fészkelnek. Ez a színpompás madár 2013-ban az „Év madara” címet nyerte el. Bibarcfalvát elhagyva a szomszédos Kisbacon, Benedek Elek, a nagy mesemondó szülőfalujának határában találhatóak a kisbaconi feredő üdítő borvízforrásai, köztük Mackó bácsi feredeje, mely hideg borvizével felüdülést nyújt az idősebb generáció számára, ugyanakkor a többi medence kellemes szórakozást biztosít az egész családnak.
A feredő környékének mocsaras élőhelye olyan ritka növényfajoknak nyújt otthont, mint az őshonos szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica), mely a terület korábbi földtörténeti koraiból maradt ránk reliktumfajként, vagy a szintén védett nagy völgycsillag (Astrantia major). A környék jeles borvizes területei közül a Nagybacon irányába 14 km-re lévő Uzonka fürdő emelkedik ki, mely a Nagy Murgó-hegy lábánál terül el. Uzonka jellegzetes eutróf, azaz tápanyagdús mocsarai szintén védett területek, és a Bodok-Barót Natura 2000 területhez tartoznak. Ezekben a mocsarakban a különböző sások (Carex spp.) között találhatunk keskenylevelű harmatfüvet (Drosera anglica), valamint jogaras kakastaréjt (Pedicularis sceptrum-carolinum), amely fajok ritka előfordulásukkal növelik a terület természetvédelmi értékét. A mocsaras élőhelyeket kedvelő halovány aszatok (Cirsium oleraceum) pedig tüneményes gerinctelen fajokat vonzanak, mint a nappali pávaszem (Aglais io) vagy a fürge kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum), amely kolibriszerű megjelenése ellenére a lepkék rendjének egyik jeles képviselője. Mindezeket látva bátran kijelenthető, hogy Bibarcfalvát és környékét bejárva nemcsak az ásványvíz-skála új tartományait ízlelhetjük meg, hanem kóstolót kaphatunk a letűnt korok növényvilágából és a jelenünk becses természeti értékeiből is.