Tordaszentlászló

Legenda

A történeti mondák egyik legnépszerűbb hőse Kalotaszegen is Szent László, ami egyúttal a középkori hagyománykör továbbélését is jelenti e vidéken. A Kalotaszeget átszelő Nagyvárad–Kolozsvár országút egyik leágazása a kincses várost kikerülve vezet Torda irányába, érintve azt a Tordai-hasadék közelében lévő kultuszhelyet (a tordatúri/magyarpeterdi Szent László-forrást), amelyről a 15–16. század fordulóján már Temesvári Pelbárt és az Érdy-kódexet összeállító Karthauzi Névtelen is megemlékezett, és amely búcsújárók sokaságát vonzotta Torda környékére, vélhetően az akkori kalotaszegieket is. E búcsújárók útja Magyarlónától a Fenes-patak völgyében, Tordaszentlászlón keresztül vezetett, mely település az idők folyamán maga is a Szent László-tisztelet egyik kistáji központjává vált. Már 1285-ben említi egy oklevél a település Szent László titulusú templomát, a 15. században pedig már Szent László-harangról, illetve a Léta vára felőli hegyen álló Szent László-kápolnáról is szólnak az oklevelek. A helyi határnevek között több – Zarándokok ösvénye, Zarándokok csorgója – szintén a Szent László tiszteletére tartott hajdani búcsújárásra utal. A közeli Léta várának ásatásai során Szent László-alakos kályhacsempék is előkerültek.

E kultikus tradíciók a reformáció elterjedésével javarészt megszűntek, a Szent László emlékét megörökítő mondák azonban fennmaradtak a tájegység ezen délkeleti szegletében is.

Különösképpen a Szent László pénze mondája, ugyanis a tordaszentlászlói határ földje is tele van a néphit szerinti kőpénzekkel, melyek valójában a történelem előtti korban élt egysejtűek (nummulitesek) megkövesedett maradványai. Mivel földrajzilag közel vannak hozzá, érthető módon a helybeliek körében is általánosan ismert a Tordai-hasadék Szent László-féle keletkezési hagyománya, a Torda felé járók számára a Szent László által vízfakasztás mondája, valamint a sziklában megmaradó patkónyom motívuma is integráns része.

Természeti érték

A falu határában sétálva pénzszerű kövületeket találunk. A monda szerint Szent László aranyat szórt a kapzsi ellenségnek, hogy a magyarok megmeneküljenek előlük – de a sok arany hamar kővé változott. Azóta is a falu mellett hevernek a Szent László pénzeként ismert „kavicsok”. Ezek a mára már kihalt, Nummulites névvel illetett egysejtűek megkövesedett maradványai. A likacsosházúak törzsébe sorolják őket, méretük néhány millimétertől 6 cm-ig is terjedhet. Belső felépítésük sajátos, házuk koncentrikus kamrák sorozatából áll. Kívülről kemény, meszes réteg burkolja be, amelyen gyakran különböző mintázatban elhelyezkedő pórusok találhatóak. A pórusokon nyújtották ki fonálszerű lábaikat, hogy planktonikus élelemhez hozzájussanak. A harmadidőszaki tengervizekből származnak.

Tordaszentlászó környéke egy másik különlegességet is őriz. Magyarléta felé haladva megtaláljuk az Európa-szinten védett, két kritikusan veszélyeztetett lepkefaj egyikét, a narancslepkét (Colias myrmidone). Már csak három európai országban él, Lengyelországban Ukrajnában és Romániában. Nálunk egy székelyföldi és a magyarlétai előfordulása ismert. Felső, tűzvörösbe hajló narancssárga szárnyait fekete ív szegélyezi, alsó szárnyoldalukra a sárgászöld szín jellemző. A nőstény szárnyának fekete szegélyeit világos gyöngysorok díszítik. Cserjés legelőkön él, melyeknek védelme igen fontos a lepke megőrzése érdekében. Tápnövénye a zanót (Cytisus spp.), erre helyezi rá kis fehéres-rózsaszínes petéit.

Elérhetőség
Szállásfoglalás

Szállást keresel Tordaszentlászló közelében? Az alábbi gombra kattintva perceken belül megtalálhatod a neked megfelelő szálláshelyet.

Megosztás