Legenda
A kalotaszegi Felszeg magyarlakta falvaiban a vidék protestánssá válását követően némileg átalakult formában élt tovább az a mondahagyomány, amelyet addig Szent László király alakja kapcsán meséltek.
A felszegi települések határában is nagy számban fellelhető kőpénzek mondáját Magyargyerőmonostoron olyan formában beszélik, hogy azok a szent királytól erednek, aki, mikor a falu határán haladt keresztül, elhullatta azokat. Más változat szerint szándékosan szórta el az aranypénzeket, hogy az őt üldöző tatárokat ezáltal tévessze meg és leljen menedékre. A monda szövege azzal folytatódik, hogy az aranypénzek csakhamar kövekké változtak az ellenséges katonák kezében. Kalotaszegen csakis Magyargyerőmonostoron említették, hogy a Hadak útja csillagkép is Szent László király jele: amikor győzött Szent László, a csillagok mutatták neki, hogy merre menjen. A felszegi mesékben szereplő Lolló király a helyi folklórban ugyancsak Szent László emlékét őrizte meg: a Magyargyerőmonostorhoz közeli Kalotadámos magyar lakói szerint az ottani határban lévő különös formájú domb, a Tordalma belsejében vannak elrejtve Lolló király kincsei.
A település nevét a Gyerőfi nemzetségről kapta, amely a község és az egész vidék birtokosa volt a középkorban. A család utolsó tagjáról, Gyöngyös Gyerőfiről kisebb mondakör alakult ki a felszegi magyar településeken. Halálát a Gyerővásárhely határában emelkedő Gyerőfi szöktetője kapcsán egy bűn és bűnhődés típusú monda örökíti meg. E mondakör számos eleme jól beazonosíthatóan a középkori Szent László-mondakör kölcsönzése, melyek valószínűleg a 18. században kerültek be az újabb történeti hős hagyománykörébe. Az egyik ilyen folklórhagyomány szerint Gyerőfi táltos lova hátán a Gyerőfi szöktetőjéről a Magyarkiskapus feletti hegyre (a Sátor-tetőre) ugratott, ahol a ló patkónyoma máig látható egy lapos kőben.
Természeti érték
Magyargyerőmonostor, román nevén Mănăstireni, Kolozs megyében található falvacska, mely egyike azon tizennégy Kolozs megyei településnek, ahol GMO (Genetically Modified Organisms, avagy genetikailag módosított élőlények) mentes régiót alakítottak ki.
A településtől délre haladva, a DJ103K autóút elvezet az Erdélyi-szigethegység egy újabb csodás részére, mely számtalan kalandos túrának válhat helyszínévé. A Gyalui-havasok és a Vigyázó-kő között fekszik Jósikafalva, ismertebb nevén Béles (RO: Beliș). A kommunizmus idején a falu régi helyén, a Meleg-Szamos folyásán megépítették a jelenleg is látogatható duzzasztógátat. Nyaranta, alacsonyabb vízálláskor láthatóak a régi templom romjai is.
Hegyvidéki patakjaiban értékes, ritka halfajok élnek. A ragadozó botos kölönte (Cottus gobio) az egyik, egy másik az angolnára emlékeztető erdélyi vagy kárpáti ingola (Eudontomyzon danfordi). Az ingolát élősködő mivolta és a pisztrángtelepeken okozott károk miatt kártékony fajként tartották számon. A felnőtt állat ugyanis szívótölcsérré alakult szájával különböző halfajokra rögzíti magát, és azok testnedvével, felkapart húsával táplálkozik. Napjainkban már nem áll fenn ez a veszély, állománya ugyanis túlságosan lecsökkent, ritka fajként tartjuk számon. A vízbe került állatok tetemét is fogyasztja, így hozzájárul a víz tisztításához.
A boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) árnyas erdők mészkedvelő növénye, itt is megtalálható. Papucsszerűen kiöblösödő virága csapdába ejti a megporzó rovart, mely kiszabadulása során mindenképp hozzáér a növény bibéjéhez és a portokokhoz. Papucsból papucsba szállva porozza be ezáltal a virágzó növényeket. Veszélyeztetettségéhez a virágszedő kirándulók nagyban hozzájárultak.
Az Erdélyi-Szigethegység Természeti Park és maga a Szigethegység kalandos túrákat, kirándulásokat rejt, melyeket értékes növény- és állatvilága koronáz meg.