Beszámoló a Szent László emlékezete – 3. máriapócsi műhelymunkáról

A Hierotheosz Egyesület és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat „EFOP-5.2.2-17-2017-00133 – Örökség, ami összeköt – Szent László emlékezete Közép-Európában pályázat keretében kétnapos műhelymunkát szervezett Máriapócson immár harmadik alkalommal szeptember 27-28-án. A rendezvényt Obbágy Vera, a projekt szakmai vezetője nyitotta meg, majd Szabó István, a Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntötte a vendégeket. Beszédében kiemelte, milyen fontos tovább vinnünk a Szent László királyunkhoz köthető szellemi, épített és természeti örökséget, hiszen lovagkirályunk élet-példája ma is iránymutatást, kapaszkodót nyújthat számunkra nehéz döntési helyzeteinkben. Ezután Dr. Szabó Irén, a Szent Erzsébet Út Alapítvány kuratóriumi elnöke és néprajzkutató előadása következett Szent László a magyar néphagyományban címmel. Az előadás szólt egyrészt Szent László történelmi alakjáról, valamint arról a többszáz legendáról, amelyet a 20. századra összegyűjtöttek Szent László életével, tetteivel kapcsolatosan. Egyben részletes bepillantást is nyújtott azon települések listájába is, ahol ezek a legendák, különböző csodák emlékei élnek. A következő előadó Nagy Géza, a Szabolcs Vezér Íjászai Hagyományőrző Egyesület elnöke volt Szabolcs községből, Idvez légy kegyelmes Szent László király! című képes előadásával. Az előadó bemutatta, hogyan nézett ki Szent László ünneplése a gyakorlatban határokon innen és túl 2008-2017 között, rengeteg hasznos, saját tapasztalattal, élménnyel, gyakorlati útmutatással. A csütörtöki nap utolsó előadója Balla Ede, író és szakrálisföldrajz-kutató volt Székelyudvarhelyről Szent László király történelmi szerepe, spirituális-szimbolikus ábrázolása és a székelyföldi templomokban látható legendák címmel. Az előadó a hallgatóság számára teljesen új aspektusaiból közelítette meg mind a szent helyek, mind a Szent László-freskók témáját, beszélt többek között a Kárpát-medencében található több, mint 700 Szent Istvánt és Lászlót Szűz Máriával ábrázoló hármas oltárok jelentőségéről és Lászlóról, mint Krisztus alteregóról. A pénteki napot közkívánatra ismét Balla Ede kezdte freskó ábrázolások magyarázatával és szemléltetésével, majd az előzetes programnak megfelelően Nagy Géza folytatta Mi, Szent László kortársai avagy az örök visszatérés mítosza a XXI. században című előadásával, melyben gyakorlati bevezetést nyújtott az ünnepek módszertanába: az ünnep szerkezete, létszemléleti alapok, szellemi hierarchia, célkitűzések, hálózati kiterjesztés térben és időben témakörben. A műhelymunkát Galambvári Péter, bírósági helynök és kánonjogász zárta Szent László és a szabolcsi zsinat című előadásával, melyben először felvázolta a zsinat fogalmát, történelmi hátterét és jelentőségét, majd részletesen bemutatta a szabolcsi zsinat rendelkezéseit, azok közül is kiemelt figyelmet szentelve a nős klerikusokat érintő pontokat, melyek teljes összhangban vannak a mai keleti fegyelemmel. Előadásának végkicsengése, hogy mind Szent István, mind Szent László Magyarországot feltétlenül a keresztény Európa keretében szándékoztak elhelyezni, amely keretbe Bizáncot is beleértették.

Megosztás