Hierotheosz Egyesület és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat EFOP-5.2.2-17-2017-00133 – Örökség, ami összeköt – Szent László emlékezete Közép-Európában projekt keretében újabb kétnapos műhelymunkát szervezett Máriapócson április 3-4-én. A rendezvényt a projekt partnerek képviseletében Kiss András, a Hierotheosz Egyesület főtitkára és Seszták Oszkár, a Megyei Közgyűlés elnöke nyitották meg. Szocska A. Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye görögkatolikus megyéspüspöke ünnepi köszöntőjében kihangsúlyozta, hogy a múlt nagyjaitól tanulnunk kell és hogy Szent László lovagkirály a hatalmát mindig Magyarország érdekében használta fel. A régi ember szeretetében a sorrend: Isten, nemzet, család, én – volt, mára azonban ez sajnos megfordult, a önmagunk szeretete és megelégítése után jöhet csak minden más, legutolsók között a nemzet érdeke és a Teremtő Atyaisten.
Román István megyei kormánymegbízott köszöntőjében elmondta, hogy az elmúlt években az emberek azt érzékelik, hogy a dolgok kezdenek a helyükre kerülni, és ez nemcsak a gazdasági helyzetre igaz, hanem spirituálisan is, ezzel pedig együtt jár, hogy a történelmi személyiségeket egyre inkább az őket megillető helyen kezeljük. Így szent királyainkban mi már nem a sötét középkor uralkodóit látjuk, hanem olyan uralkodókat, akik nemzetet építettek és megerősítették az országot, és akik emlékét őrizni kell.
Dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő köszöntőjében történelmi párhuzamot vont Szent László öröksége és a mai Magyarország között, utalva a középkori harcokra. Szent László a kunok, úzok, besenyőktől védte meg az országot, a mai Magyarországot nyugat felől a tétlenség és a valósággal szembeni vakság, kelet felől pedig a mohamedán invázió ellen kell megvédenünk hazánkat. Régen karddal oldották meg a konfliktusokat, ma ügyes politikai szövetségeket igyekszünk kötni.
A köszöntők sorát Papp Bertalan, Máriapócs polgármestere zárta, aki külön köszönte, hogy ez immár a hetedik Máriapócson rendezett műhelymunka.

Dr. Horváth-Lugossy Gábor a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, előadásában nemcsak bemutatta a 2018. januárjában alakult intézet célkitűzéseit, fő kutatási területeit, terveit, de felhívta a figyelmet a magyar történelem különböző korszakainak vizsgálatának fontosságára is.

Dr. Kollár Tibor pszichiáter, tudományszervező a legújabb, ill. még folyamatban lévő Szent László-kutatásokról számolt be. Bemutatta a Felvidéki Ruszkin település, majd az erdélyi kiszsolnai templom Szent László legendát ábrázoló faliképeit. Beszámolt a Marosvásárhelyen pár hete felfedezett életnagyságúnál is nagyobb Szent-László ábrázolásról is, valamint a jövőbeli tervekről is.
Jánó Mihály, művészettörténész, muzeológus és a Magyar Régészeti Művészettörténeti Társulat tagja előadásában a Szent László-legenda falképeinek ikonográfiájáról beszélt, bemutatta többek között a Szent László és Krisztus közötti tényleges hasonlóságokat.
A napot Dr. Hidán Csaba László, történész, egyetemi docens és harcművészet oktató zárta rendkívül látványos előadásával és korhű viselet és fegyverzet bemutatójával.
A konferencia második napján Dr. Jánó Mihály régész-történész mutatta be az erdélyi Gelencei templomot és elsősorban annak Szent László faliképeit, melyek a magyar lovagkirály harcát ábrázolják a kun vitézzel a cserhalmi csatában. Ezután Obbágy Vera, a project szakmai vezetője számolt be a project aktuális állásáról, a közeli és távlati célokról, a következő feladatokról és a következő két hónap rendezvényeiről. A műhelymunka jó hangulatú kerekasztal beszélgetéssel és eszmecserével zárult.