Homoródkarácsonyfalva  530 méter magasságban, a Kis-Homoród völgyében, Homoródalmás és Oklánd között fekszik. Keleten az Észak-Persányhoz tartozó legendás Rika-hegység, nyugaton a két Homoród vízválasztója képezi a határát. A hagyomány szerint nevét onnan kapta, hogy olyan személy birtoka volt, aki karácsonykor született, ezért ezt a nevet viselte.

A homoródkarácsonyfalvi falukép jellegzetes népi építészeti jegyei: a lakóház a telek egyik oldalán, közvetlenül az utcafrontra nézve épült fel, a tágas telket pedig a keresztcsűrös elrendezés uralja. A szász hatás főként az utcafront kialakításában, az előkert nélküli építkezésben és az anyaghasználatban követhető. Napjainkban a közel 500 lakost számláló falut, kanyargó utcáit a kiöregedés veszélyezteti.

Plébániáját említik az 1333-as pápai tizedjegyzékben, később a falu unitárius hitre tért át.

A falu közepén, az országúttól keletre, áll Homoródkarácsonyfalva 13. század végén épült, román kori stílusjegyeket magán viselő gótikus műemlék temploma.

Az 1779 és 1783 között épített római katolikus templom, a toronysisak ferde keresztjével a katolikus hagyománynak megfelelően gazdag, rokokó stukkóval díszített építmény. A templom, illetve más egyházi melléképületek padlásáról szerényebb kivitelű, provinciális festésű és faragású oltárdíszítések és festmények kerültek elő. Az 1646-os keltezésű jobb oldali mellékoltár tetején Antiochiai Szent Margitot ábrázoló feliratos festmény volt, a szokásos 17. századi készítéstechnikával, most ez a főoltár oromdísze.

Az 1905-ben telepített szelídgesztenye-liget a falu igazi büszkesége.