Falkép

A templomnak a reformáció során bemeszelt középkori falfestményeit 1885-ben Huszka József hozta napvilágra, de később vissza kellett meszeltetnie. A falképek teljes feltárására csak 1994 után kerülhetett sor. A templomhajó falfestményei Krisztus több jelenetből álló szenvedéstörténetét, az Utolsó ítelet gazdag kompozícióját, és az Európában egyedülálló Szent László-legendát, illetve -históriát ábrázolják két regiszterben.

Az alsó regiszterben a Jézus életét, szenvedését és mennybemenetelét ábrázoló sorozat 13, külön keretbe foglalt jelenete látható. A déli fal felső regiszterét az Utolsó ítélet-falképe borítja, amelynek központjában a mandorlával övezett ítélő Krisztust látjuk. Jobbján és balján hat-hat apostol ül. A mandorla mellett lent Szűz Mária, illetve Keresztelő Szent János térdel. A hajó nyugati, majd északi hosszfalán festették meg a középkori Magyarország egész területén fellelhető Szent László-legenda freskóciklusát.

A kilyéni unitárius templom, bár kis falusi egyházi épület, a történeti és művészeti értéket képviselő falfestményei által egyike a vidék legjelentősebb műemlékeinek.

Természeti érték

Sepsiszentgyörgyöt déli irányban elhagyva, kis falu húzódik meg az Olt vigyázó ölelésében: Sepsikilyén. A gondoskodás az idők folyamán kölcsönösnek bizonyult az emberek és a legendás Olt között, hiszen 2011 óta a folyó Kilyént övező, valamint délebbi szakasza védettséget élvez a Felső-Olt Natura 2000 (ROSCI0329) terület részeként.

A folyót övező tölgyes ártéri erdők, valamint enyves éger (Alnus glutinosa) – magas kőris (Fraxinus excelsior) ligeterdők fontos élőhelytípusai a területnek. A területen 16 denevérfajt azonosítottak a szakemberek, melyek mindegyike vörös listán szereplő védett faj, közülük kettő, a csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) és a nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii) többször is közel került a kipusztuláshoz. A denevérek a folyópart vegetációja közt vadásszák az itt bőségesen előforduló rovarokat, és az idősebb fák üregeit menedékként használják. A vízfolyás maga és a mocsaras területek két Natura 2000 jelölő emlősfajnak, a korábban hazánkból kipusztult, majd 2006-ban sikeresen visszatelepített eurázsiai hódnak (Castor fiber) és a Kárpát-medencében éjaszakai életmódot folytató európai vidrának (Lutra lutra) nyújtanak otthont. Tíz vöröslistás, védett halfaj található a terület vizeiben, melyek közül a Petényi-márna (Barbus meridionalis petenyi) igazi hazai haltani értéket képvisel, lévén az egyetlen halfaj, mely tudományos nevét magyar felfedezőjéről, Petényi Salamon János természettudósról kapta. A veszélyeztetett halfaj mesterséges szaporításával és állományuk növelésével a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem munkaközössége foglalkozott. A Kilyén határában lévő nedves élőhelyeket tovább színesíti az itt élő, védett mocsári tarkalepke (Euphydryas aurinia), valamint számos kétéltű- és hüllőfaj, köztük az őshonos mocsári teknős (Emys orbicularis) és a lábatlan vagy törékeny gyík (Anguis fragilis), melyet kígyószerű megjelenése miatt gyakran elpusztítanak, annak ellenére, hogy egyike az Európa-szerte fellelhető néhány lábatlan gyíkfajnak.