Falkép

Az egyhajós, szentéllyel ellátott templomot toronnyal megerősített kerítőfal veszi körül. A hajót 103 díszesen festett kazettából álló síkmennyezet fedi. Az eredetileg félköríves szentélyt az 1500-as években gótikus stílusban átépítették. A templombelső liturgikus berendezése, a szép barokk oltárok, az orgona és a karzat a gelencei hívők adakozókészségét tükrözi, akik olyan gazdagon díszítették a templomukat, mint az otthonukat.

A műemlék templomnak ma már világhírű ékessége az egyedülálló középkori falképegyüttes, amelynek témái között elsősorban újtestamentumi jelenetek, valamint különböző szentek életéből vett képsorok szerepelnek, így pl. Krisztus szenvedéstörténete mellett Compostella-i Szent Jakab, Alexandriai Szent Katalin, illetve a középkori magyar templomokból elmaradhatatlan Szent László-legenda képi elbeszélése a következő jelenetekkel: a hadba vonuló király felvonul a serege élén, ütközet a kunokkal (uzokkal, besenyőkkel), a leányszöktető kun üldözése, párviadal, végül a pogány lefejezése.

Természeti érték

„Kétféle ember létezik: az egyik, aki már járt Gelencén, és a másik, aki ezután fog idejönni” – tartják a Kárpátok belső vonulatáról a völgy felé csörgedező Gelence patakát övező település lakói. Felfele sétálva a völgyben, lucfenyőkkel és jegenyefenyőkkel tarkított bükkerdőbe érkezünk. A patak két ágának találkozásánál a sziklákkal ékes Nagy-Vártető tornyosul elénk, ahonnan szép kilátás nyílik a Kárpátok főgerincére. Őszi hónapokban az erre sétálók az erdő csöndjét megtörő szarvasbőgésre lehetnek figyelmesek. Ilyenkor zajlik a gímszarvasok (Cervus elaphus) násza.

A falutól Ozsdola irányába elterülő Ojtoz–Ozsdola Natura 2000-es természetvédelmi terület lakói közt más emlősfajok is megtalálhatók. Ha kitartóan keresgélünk, eső után a sárban vagy télen a frissen hullott havon eurázsiai hiúz (Lynx lynx) és szürke farkas (Canis lupus) lábnyomokra is akadhatunk. E két nagyragadozó mellett számos barna medve (Usus arctos) bóklászik a falut övező erdőségben.

A terület a lágyszárú növények és gombák kedvelői számára is látványosságokkal szolgál. Számos más növényfaj mellett tavasszal fekete zászpával (Veratrum nigrum) és mocsári kockásliliommal (Fritillaria meleagris), nyár közepétől ősz végéig pedig nagy völgycsillaggal (Astrantia major) is találkozhatunk a bükkerdő talaján. Kis szerencsével augusztustól november végéig nedűgombafajokra bukkanhatunk, köztük az Európa-szerte ritka piruló nedűgombára (Hygrocybe ovina). A főgerinc oldalát párnákban borító fekete áfonya (Vaccinium myrtillus), valamint a vágtereken és erdőszéleken termő vadszeder (Rubus fructicosus) és málna (Rubus idaeus) nemcsak a vadak, hanem az arra tévedő turisták számára is ízletes kóstolóként szolgál.