Legenda
A gyimesi Szent László-hagyománykör kialakulására a székelyföldi (elsősorban csíki) folklór hatott a legerősebben, lévén hogy a csángó telepesek korábbi tradícióikat is magukkal vitték új lakóhelyükre. A Csíkot és Gyimest elválasztó hegygerincen épült két egyházi épület – a pogányhavasi Szent László-kápolna és a széphavasi Szent Lélek-kápolna – a határ szakrális voltát szimbolizálta, és egyúttal a határvédő szent királyra emlékeztetett. Ez az oka annak, hogy a pogányhavasi kápolna tönkremenetelét követően egyre inkább a 19. században is álló széphavasi kápolnát társították Szent László személyéhez. A középkori hagyományok örökségeként az 1990-es évek eleje óta a gyimesfelsőloki egyházközség tagjai búcsúval ünneplik meg Szent László napját a középkori romok helyén, ahol a korábbi kultikus tradíciók jegyében 2014-ben új, a környező tájat uraló körkápolna épült.
A gyimesfelsőloki csángók Szent László-mondáinak is e kápolna és környéke volt az elsőszámú helyszíne. A számos szövegváltozatban megörökített történetek szerint a szent király ezekben a hegyekben harcolt a pogányokkal, illetve az országra törő idegenekkel. E harcokra emlékeztetnek egyes környező magaslatok (Pogányhavas, Tatár-hegy) elnevezései, valamint a Széphavas keleti oldalán lévő sáncok, melyeket szintén László királytól eredeztetnek A rendkívül változatos gyimesi Szent László-mondakör szót ejt a király beszélni tudó táltos lováról, arról, hogy ő szilárdította meg a köveket és eresztette le a Csíki-medencét és a Gyimesi-szorost addig borító vizeket, hogy hozzá fűződik a farsangot lezáró húshagyó kedd eredete. Már-már novellisztikus jellegű a király álruhás hazatérésének csak Gyimesből és Moldvából ismert története.
A gyimesfelsőloki mondahagyomány szerint Szent László a széphavasi kápolnát is az ellenség fölötti győzelme emlékére építette. E kápolna közelében, a Pogányhavas oldalában fakadó Küpüs kút is vele kapcsolatos: ő fakasztotta, illetve lova lába nyomot hagyott a forrás melletti kőben, mely patkónyom máig is kivehető. A sziklában látható nyomok motívuma Gyimesben másutt is összefügg Szent Lászlóval: A hárompataki Magyarcsügés és Kostelek határában szintén a ló patkónyomát tartják számon, a Bükkhavas pataka forrásvidékén magasodó impozáns szikla, a Bagolykő oldalában pedig a szent király ülepének és két talpának a nyoma maradt meg a kőben. Az itteni csángó mondaszövegek szerint Szent László serege a Bagolykő alatt csapott össze az ellenséggel, és a legendás király e sziklára letelepedve figyelte a völgyben zajló ütközetet.
Természeti érték
Gyimesfelsőlok és környéke majdnem teljes egészében a Csíki-havasok természetvédelmi terület részét képezi. A gyimesi tájra jellemző, messze földön híres hegyi kaszálók kialakulásának története századokkal ezelőttre nyúlik vissza, s a helyiek hagyományos tájhasználatának köszönhetően váltak Európa legfajgazdagabb gyepeivé. Az eredetileg nagyrészt erdős tájból, az emberi tevékenységnek köszönhetően, napjainkra gyepek, kaszálók váltak. A havasi kaszálók a területek felhagyása, feldarabolódása és eltűnése miatt rendkívül veszélyeztetettek, s az Európai Unión belül védett élőhelytípust képeznek.
A Gyimesfelsőlok közelében található kaszálórétek jellemző fajai közé tartozik többek között a fekete zászpa (Veratrum nigrum), a szirti imola (Centaurea mollis), a boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus), a száratlan tárnics (Gentiana acaulis), valamint különböző lóherefajok, mint a bérci here (Trifolium alpestre), magyar here (T. pannonicum) és hegyi here (T. montanum). Az orchideák számos fajjal képviseltetik magukat ezeken a területeken – egyes fajokat a gyimesiek úgynevezett bergőburjánokként tartanak számon, gyökerüket kiásva afrodiziákumként használják. E fajok közé tartozik a foltos ujjaskosbor (Dactylorhiza maculata), a szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea) és a vitézkosbor (Orchis militaris), mely a havasi kaszálók ritka, védett növénye. A Gyimesfelsőlok közelében található kaszálók egyik kedves növénye a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), amely kora tavasszal tömegesen megtalálható a növény számára kedvező területeken. E tavaszhírnök egyre nagyobb mennyiségben való leszedése sajnos veszélybe sodorja a fennmaradását, így védett tavaszi növény. A havasi kaszálók változatos növényvilága a rovarvilág fajgazdagságához is jócskán hozzájárul, tekintve, hogy számos faj élete kötődik egy-egy növényfaj jelenlétéhez. A növények és gerinctelen fajok mellett különböző gerinces állatfajok is képviseltetik magukat. Ilyen például a gyepi béka (Rana temporaria), amelynek egyedei szaporodóhelyükig akár tíz kilométert is megtehetnek az áradó patakokban, s akár több százan vagy ezren is összegyűlnek.