A település Székelyudvarhelytől 13 km-re délre fekszik. Dombvidéki halmaz település, mely közigazgatásilag Kányád községhez tartozik. A falu neve először 1448-ban jelenik meg a Hunyadi János oklevelében szereplő Weres János esküdt neve mellett: de Zenthlászló. 1566-ban újra feltűnik Zenthlázló néven. 1567-ben a regestrum nyolc kapuval jegyzi a települést. Neve Árpád-kori templomra utal (Székelyföld története I., 234.).

A falu elnevezése a középkorig visszanyúló történet, Orbán Balázsnál a következőket olvashatjuk: „A bágyi hegyből egy nyugatra hajló hegylánczolat huzódik el Dálya felé. Ezen hegygerincznek Ábránfalva feletti legmagasabb csucsát Szabárcs-nak nevezik. A hagyomány szerint itt sz. László királynak volt egy vára. Bár figyelmesen felkutattam e hegyet, ott semminemü vár- vagy épületnyomra nem akadtam. E hegynek Égére (falu) néző aljában egy kaszálót most is fejedelem földjének neveznek. A hagyomány szerint itt voltak régen a várőrizet szántóföldjei; s végre sz. László itt laktának némí bizonyitványa az ide közel lévő Szent-László nevü falu is.” Feltételezhetjük, hogy Szent László tiszteletére templomot is emeltek a településen. Orbán Balázs még egy kápolna és harangláb romjairól is ír, mely keletre, Ábránfalva felé, a Harangláb-hegyen állott.

A 14. század elején épített Szent László-templomhoz kolostor is tartozott. Ezt a 16. században újjáépítették, de 1815-ben egy vihar lerombolta. Még 1796–1802 között, a falutól keletre építik fel az új templomot, melyet 1912. január 8-án bezártak és lebontottak. A régebbi templom néprajzilag értékes, festett kazettás mennyezetét a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya vásárolta meg.